1. Csak egy játék, egy játék az életem,
Veled játszom, hogy mindig szeretni kell.

2. Egy lánc fűz hozzád, egy gyönyörű lánc,
Hálám a szeretetért,
Csak annyit kérek,
Hogy soha ne szakítsd szét.

R. Amikor a szívem úgy dobog,
Tudnod kell, hogy hozzád indulok.
Gyere velem most, ha kell,
Ha nem én itt vagyok.
Repülünk a mától a holnapig,
Oda, hol a boldogság lakik
Add nekem még ezt az éjszakát és menj tovább.

 

 

Köszönöm hogy benéztetek hozzám.Gyertek méskor is szeretettel várlak. 

 

 Mézédes minden csók nekem, amit tőled kapok, kedvesem,
Amióta rád találtam s megszerettelek

El akarom mondani, hogy mennyire fontos vagy nekem,
Amióta itt vagy újra más az életem.
Felgyújtottad szívemben a régi lángot, a mélyen alvó boldogságot,
Akarom hogy most és mindig így legyen.

 Hosszú az éj és hűvős a szél valamire mindig vágyom
Nincs aki hív és felmelegit vagy hozzám bújik hogyha fázom

Éjszakák és nappalok váltják fel mindig egymást
Nem tudom most merre jársz de talán vissza találsz

Mondd el csillagos ég hogy vajon szeret-e még
Kit régóta várok vajon van-e remény

Mondd el csillagos ég hogy vajon szeret-e még
Kit régóta várok vagy kár a könnyekért

Vannak napok hogy boldog vagyok
A szívem most is oly hevesen ver,hol az az óra egy ellopott perc
Mit együtt töltötünk el

 Borongós tavaszi délután, félelem, kétség s a magány.
Elmentél, mert a sors szava szólított
S leklünkben hagytad a bánatot.
Csak egy csillag vagy az égen, egy holdsugár az éjben, angyalok őrzik álmodat.
Csak egy csillag vagy az égen, egy holdsugár az éjben, többé nem bánthat senki sem.
Előttem látom kis kezét
Az álom lehúnyta két szemét,szerettem volna ha köztünk marad,
Mert így a szívem oly üres marad.
Csak egy csillag vagy az égen, egy holdsugár az éjben, angyalok őrzik álmodat.

Ha azt mondanám most is gondolok rád ugye nem hinnéd el nekem
Ha azt mondanám gyere bújj most hozzám vajon megtennéd-e kedvesem
Vannak dolgok a földön miket újra élnék szívesen,és ha rajtam múlna újra meg újra te lennél velem

Csillag vagy nékem mely száll fenn az égen, oly vonzó a fénye mit nem érek el,álmomban látlak és minden nap várlak mert amíg élek nekem csillag leszel
Emlészel még milyen zord volt a tél,mégis forró lett sok éjszakánk
Aztán eljött a nyár ez most is úgy fáj, hiszen akkor volt a búcsúzás

 Szépen lassan eljött az ősz véget ért a nyár,kinn a rétről eltűnt már a sok virág
Hosszú haja lehunyt szemmel most is látom még
Úgy szeretném ha sok év után újra eljönnél

Áttáncolom az éjszakát maradj velem még,csak ne törd össze a szívemet,arra kérlek én

A jó istent arra kérem majd egy szép napon
A csillagos ég vezessen hosszú utamon,a szenvedés és a bánat nem nekem való
Gyógyítsa meg a szívemet, búsulni nem jó

 

 

A 31 éves Márió egy személyben zenész és kalandor. A művészt már ötéves korában elvarázsolta a harmonika hangja, mely így 26 évvel később is nap mint nap rabul ejti. Hűségét bizonyítja, hogy ötéves kora óta azt a harmonikát használja, amin játszani kezdett.

Márió a modern kor vándora, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy volt már matróz, gondolás, bárzenész, virágárus, de a szíve mindig visszahúzta szülőföldjére és szerelmeihez. A Márió név is utazásai során, Velencében ragadt rá, és attól kezdve mindenki így ismeri.